Város - Ellenőrző kérdések

1.Esszé

1. Miért rossz település a város? Készíts történelmi áttekintést!

-         Az embert lapvetően rossz tervezés és kivitelezés jellemzi már az ókor előtti időkben is, majd az ókorban, és azóta is. Emögött a környezetvédelmi szempontok, vagyis a „minden tart valahova elvének” a figyelmen kívül hagyása a fő ok, a környezettudatos, alapvető gondolkodás hiánya, melyet a naturális mezőgazdasági termelés kialakítása befolyásol leginkább ebben a korszakban. A természettel ma is harmóniában élő embercsoportoknál, primitív törzseknél, pl. a !kungoknál ez a probléma nem ismert, mégis fenntartható módon élnek. → A kialakult problémát tovább mélyítette a világon elterjedő városiasodás és az ipari forradalom. → Az ipari forradalommal kezdődött el a természet szisztematikus kizsákmányolása, ami a mai napig is tart. Ennek egyik legfőbb jele a CO₂ kibocsátás, az üvegházhatás felborulása, a klímaválság, legfőbb kísérőjelenségei a felmelegedés és az aszály, a biodiverzitás (sokszínűség) csökkenése, az esőerdők pusztítása, stb. A jelenben a globalizáció hatására mindenhol elterjedt az intenzív mezőgazdaság és az ipari termelés, ami végleg elmélyíti az addigi problémákat.

2. Mik a legfőbb problémák ma a városban? Mi lehet a megoldás?

-          Inputként nem hatékony az energia felhasználása, ráadásul a város outputként állandóan bővülő és kezelhetetlen hulladékhegyeket produkál. Állandó és egyre rosszabb, sőt megoldhatatlan a környezetszennyezés is. Az energiafelhasználás hátterében a szénhidrogének állnak, az olaj, a földgáz és a szén, melyek alapvetően befolyásolják a CO₂ kibocsátást, és így az emberiség mai összes problémáját.

-          További súlyos gondot jelent a korábbi és jelenlegi rossz várostervezés, település szerkezet kialakítás, a fűtés és hűtés globális, és napról napra növekvő energiaéhsége. A világon mindenhol alapvető probléma a város ellátásához szükséges áram előállítása. Az áram alternatív előállítására jó példa Jim Pendergast.

-          Az eddigi hibákat ki kell küszöbölni, azaz új és zöldenergiákra átálló városokat, városrészeket kell tervezni, a régieket a kor szellemének megfelelően átépíteni. Erre jó példa a malmöi ökopark, vagy Freiburg ökovárosnegyede. Ezen mintatelepülések helyben állítják elő az energiát, de ez mindenhol nem alkalmazható, vagy nem célszerű, ezért alternatív energiaforrásokat kell rendszerbe állítani a szénhidrogénekre alapulók leváltásával egyidejűleg. Ilyen lehet az arizonai vagy sevillai naperőmű.

-          Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a hulladék kibocsátást. Ebben sokat jelent az oktatás, mely új viselkedésminták kialakítására, szemléletformálásra kell, hogy alkalmas legyen. Alapvető kritérium a fenntartható fejlődés önálló tárgyként való oktatása, ezzel kapcsolatban az EU politikájának kialakítása.

-          Mindezen reformok bevezetése komplex nemzetgazdasági és társadalmi átalakulást igényel, mely azonban nem oldható meg csak a nemzetgazdaság szintjén. Ezért a nemzeteknek integrációra kell törekedniük, melyre jó példa az EU. A reformok bevezetése szisztematikusan, lépésről lépésre történik, figyelemmel a tagországok eltérő kulturális, gazdasági körülményeire. Az integrált tagországok az ENSZ és szervezetei révén kialakított programok keretében működnek együtt, így pl. a városok helyi problémáira ad iránymutatást a Local Agenda.

-          Az élhetőbb város kialakításához lakossági összefüggés szükséges, melyet jól példáz Serenbe.

3. Mi a környezettudatos város kialakítás és átalakítás lényege? Sorolj fel egy-egy példát új épületekre, új technológiákra a gyakorlatban! Térj ki az EU és Németország szerepére a zöldenergiákra való váltás kapcsán!

-          Elsődleges szempont a város környezettudatosságra épülő tervezése, mely csak úgy alakítható ki, ha a gyakorlatban fenntartható.

-          Fel kell sorolni ennek jellemzőit, melyek az alábbiak:

• Az építésre szánt terület sajátosságainak figyelembevétele környezetvédelmi szempontok szerint
• Minimális terület-felhasználás a város és az infrastruktúra számára
• A természetes környezet megóvása, telepítése, fenntartása, tájjal való harmonizálás
• Hatékony és optimális energetikai (épület) tervezés, világítástechnika
• Hulladékképzés, szennyezés minimalizálása

-          Így épül pl. a dél-koreai Songdo Üzleti és Lakónegyede instant városként, bár mindenben nem felel meg a környezettudatosság elveinek. Legjobb példa tehát a malmöi ökopark, vagy Freiburg ökovárosnegyede. Mintaként szolgálhat a biofalvak modellje is, melyre példa Magyarországon a galgahévizi Ökofalu.

-          Meglévő városainkban leginkább az energetikai felhasználás javítása a cél, leginkább épületeink fűtése és hűtése kapcsán. Erre tekintettel korszerűsíteni kell az épületek hőszigetelését, melyre, ha vannak, komplett támogatásokat kell igényelni. Ezzel párhuzamosan, amennyire csak lehetséges, át kell állni a zöldenergiákra, napelemekre, szélenergiára, stb. Jó példa erre az óbudai Faluház projektje, mely példaértékű más települések számára is.

-          Mindezzel élhető és egészséges környezet alakítható ki az ember számára, mely alapelv az EU-n belül. Tehát elkerülhető a zsúfoltság, zajhatás, por- és levegőszennyezés, elhanyagolt környezet és gettósodás, helytelen környezetgazdálkodás, stratégiai tervezés hiánya.

-          Ki kell térni az EU várospolitikájára is, mely 2020-tól már csak passzívházakat enged építeni. E helyen utalni kell a zöldenergiák térnyerésére, mely fokozatosan leváltja a hagyományos energiahordozókat. Ki kell emelni ebben a folyamatban Németországot, mely a zöldre váltást Fukusima után még jobban felgyorsította. Elemezni kell azonban, mennyibe kerül ez a német gazdaságak.

-          Szélenergia – szélerőműparkokkal, illetve helyi szélerőművekkel, mint pl. Bil Beckeré.

-          Geoterm – lakóházak, épületegyüttesek, nagyobb közintézmények fűtésére alkalmas. Példa Geotermikus energiaellátás Kisteleken.

-          Napenergia – (vízmelegítésre alkalmas) napkollektorok, (áramtermeléshez megfelelő) napelemek városi használata mellett példa Arizoniai naperőmű-torony, mely komplett városrészek energiaellátását is képes megoldani. A naperőmű rendszerbe állítása sok pénzt igényel, de ki kell számolni, illetve hangsúlyozni kell a megtérülést.

4. Milyen új járművekkel történne a benzinnel és a gázolajjal működő robbanómotor leváltása? Sorolj fel néhányat azután, hogy leírnád, mi az alapvető probléma a városi és az országúti közlekedéssel! Legvégül utalj a tengeri és a légiközlekedéssel kapcsolatos viszonyszámra is!

-          A városi és az országúti közlekedés az egyik legfőbb ok a CO2 kibocsátás terén. Összefügg az ún. amerikai életmóddal is, melyhez nélkülözhetetlen a naponta nagy távolságok megtételéhez szükséges autó. Ezt az életformát, illetve a vele együttjáró látszólagos jólétet sok más feltörekvő ország, így pl. Kína és India is másolni próbálja, ezért egyre több autó kerül eladásra, ami csak tovább fokozza a káros anyag kibocsátást. A kör tehát ördögi. Hogy mekkora lehet a légtérbe kerülő CO₂, az IBUKI tudja megbecsülni.

-          További probléma, hogy az utazáshoz, bár lehetne, általában csak egy ember használja a kocsit, így eleve többszörös a kibocsátás. Ezeken a „káros” szokásokon felvilágosító kampányokkal és oktatással lehet segíteni.

-          Megfordítandó a káros folyamatot, új, zöld technológiákat felvonultató autótípust kell a közlekedésbe bevonni. Elsődleges az elektromos autó, melynek 5-10 éven belüli térnyerését jól példázza az ELMŰ tanulmánya a KPMG 2011-es Energetikai Évkönyvéből. Szintén érdemes foglalkozni a hidrogén meghajtással működő autókra, figyelemfelkeltés céljából pedig érdemes kiemelni egy-egy alternatív meghajtású, futurisztikus járművet is.

-          A felsorolás Frank Rinderknecht Rinspeed Presto alkotására, a Tesla Roadsterre, a BMW Hydrogen 7-re, a szélautóra és a fűnyírómotorral működő, Thomas Zhon féle járműre vonatkozik. Külön ki kell emelni az Ázsiában használandó eJeepney-t is. Vélhetően az elektromos autók fogják a legnagyobb teret meghódítani, egyre jobbak uis a világon a fejlesztések. Ma még azonban egyértelmű, hogy sok technikai akadályt kell lebontani addig, amíg ezek a járművel sorozatgyártásba kerülnek. Az átmeneti időszakban aktív szerephez juthatnak a hibrid autók.

5. Miért óriási probléma a világon a hulladék elhelyezése, kezelése, valamint a szennyvíz semlegesítése?

-          Mindent elönt a szemét. Így jellemezhetnénk a probléma lényegét. Egyre kevesebb tehát az erre felhasználható terület a világon, egyes térségekben, így pl. Szingapúrban már ma is alig kezelhető probléma. Szigetet kell építeni a szemétből égetése után, mely csak átmeneti, „csővégi” (end of pipe) megoldás. A hulladék kezelése is reformra szorul éppúgy, mint pl. a városi közlekedés. Itt is megfelelő szemléletváltás és új viselkedésminták kialakítása szükséges. Ehhez alapvető eszköz az iskolai oktatás.

-          A világ legszegényebb térségeiben ma sem megoldott az ivóvízellátás és a szennyvíz kezelése. A probléma gyökere abban rejlik, hogy ha még rendelkezésre is állna az a horribilis összeg, mellyel finanszírozható lenne a szükséges infrastruktúra kialakítása, nem lenne elég szakember, aki képes lenne a munkálatok megtervezésére sem, nemhogy a megépítésre.

-          Alapvető probléma a régóta vízhiányban szenvedő, pl. arab országokban az ellátás, így egyre nyilvánvalóbb, hogy több és több háborút fognak vívni a vízért, mint eddig valaha. Példa az eddigi konfliktusokra Vietnám és Kambodzsa vitája, valamint az Aral-tó térségében elhelyezkedő országok konfliktusa.

-          A fejlett országokban ugyan megoldott az ivóvízellátás és a csatornázás, de itt is van min javítani, erre példa a Lee Tunnel projekt. Az alapvető problémát azonban nem a tökéletesítés okozza, hanem az, hogy a wc-k mindenhol tiszta ivóvízzel működnek. Ezért a vízellátás, ahogy Freiburg esetében történt, reformra és átépítésre szorul. A kertekben pl. esővízzel kell és lehet öntözni, hogy ne folyjék el feleslegesen a csatornákba.

-          Példa lehet bármely újonnan kialakítandó város számára Freiburg, vagy a biofalvak szennyvízkezelő technikája. Utalni lehet az arizoniai Phoenixben kialakított technológiára is, mely a mocsár naturális szennyvíztisztító technikáját hívta segítségül. Más megoldások is elképzelhetők az ivóvíz előteremtéséhez, így pl. Orange Countyban szennyvízből állítanak elő tisztát.

2. Kérdés- felelet típusú feladat

A. A homo sapiens buta ember-e?

B. Kik azok a !kungok?

C. Mi az a kenuk, csónakok forradalma?

D. Miért következik be az őserdők pusztítása? Sorolj fel 2 gyakorlati példát, hol történik ez!

E. Mi következhet be, ha akár csak 2-3 évig aszály sújtaná a világ gabonatermő vidékeit?

F. Minek a programja a Városi Környezet Tematikus Stratégiája?

G. Mi az a hősziget-effektus?

H. Hány év után terjedt el a citrusfélék, azaz a C-vitamin alkalmazása azok után, hogy James Lancaster brit hajóskapitány pl. 1601-ben felfedezte, hogy a napi citromfogyasztás képes ellensúlyozni a skorbutot?

I. Hol vannak ökolakóparkok vagy városnegyedek? Mi az a Svéd Csavar Toronyiroda?

J. Milyen elven működik a dombház?

K. Mennyi áramot termel a saját maga által épített házaiban Jim Pendergast?

L. Mikor és ki adta ki a Local Agenda elnevezésű programot?

M. Mi az az IBUKI?

N. Mennyi időn belül térül meg az arizónai naptorony beruházása?

O. Mennyibe kerül a Tesla Roadster?

P. Ki az a Mike Strizki? Miért lehet jelentősége munkásságának?

Q. Hol használják leginkább a biciklit azok az emberek, akik nap mint nap munkába járnak vele?

R. Mi válthatja ki a repülés okozta káros anyag kibocsátást? Szükség van-e mindig a repülésre, ha pl. egy külföldi partnerrel kívánunk üzletet kötni?

S. Hol van Puente Hills Landfill és Semakau?

T. Hány ember nem jut megfelelő mennyiségű ivóvízhez naponta a harmadik világban?

U. Jellemezd a Duna Stratégiát!

V. Mi az a másodlagos vízvezetékrendszer?

W. Mi az aeropónia és hol használják fel?

X. Mi az a zöldbiznisz?

Y.Mit állít a 2050-re egyes tudósok szerint élhetetlen város teóriájával szemben az IBM?

Z.Miről szól az IBM magyar tanulmánya?