Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Pesquet tranziens fényes esemény kék nyaláb 

Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Űrállomásról: a hosszú záridős fotón jól kivehető, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen.

A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre a kérdéses időpontban. Mi lehetett a hatalmas villanás?

A felső légkörben zajló látványosabb villanások már régóta a csillagászok és az űrhajósok érdeklődésének középpontjában vannak, ezeket általában igyekeznek egzotikus nevekkel ellátni. Közéjük tartoznak

- a kék nyalábok,

- a vörös lidércek,

- valamint a gyűrűlidércek

vörös lidérc 

Példa egy vörös lidércre - FORRÁS: HARALD EDENS, LANGMUIR LABORATORY FOR ATMOSPHERIC RESEARCH, SPACEWEATHER.COM 

A vörös lidércek rövid életű felvillanások közé tartozó fényjelenségek. Kizárólag viharfelhők felett keletkeznek, nagyobb villámkisülések után. A színe után nevezik vörösnek, a lidérc pedig a népi hiedelmekből ered.

A gyűrűlidércek általában közel 400 kilométer átmérőjű elmosódott, lapos formájú légköri fényjelenségek, és az ionoszférában fordulnak elő körülbelül 100 kilométeres magasságban.

kék nyaláb

Példa egy kék nyalábra - FORRÁS: DTU SPACE / ESA / NASA 

A kék nyalábok abban különböznek a vörös lidérctől, hogy közvetlenül a viharfelhő tetejéről indulnak ki, és gyakran keskeny tölcsért formáznak, 20-40 kilométer magasságban. Többnyire fényesebbek, mint a vörös lidércek és kék színűek.

tranzites fényes esemény

Tranziens fényes esemény Hawaiinál - FORRÁS: INTERNATIONAL GEMINI OBSERVATORY/NOIRLAB/NSF/AURA/A. SMITH/UNKNOWN

Pesquet szerint a felvételen látható jelenség is az úgynevezett tranziens fényes események közé tartozik.

Valószínűleg egy kék nyaláb, bár formája eltér a megszokottakétól. A repülőgép-pilóták már jóval korábban találkoztak hasonló villanásokkal, a jelenséget tudományosan azonban csak a közelmúltban kezdték alaposabban tanulmányozni. Időközben kiderült, hogy a kék nyalábok, vörös lidércek, gyűrűlidércek nem pusztán látványosak, de a klímát is befolyásolhatják.

A kék nyalábok abban különböznek a vörös lidérctől, hogy közvetlenül a viharfelhő tetejéről indulnak ki, és gyakran keskeny tölcsért formáznak, 20-40 kilométer magasságban. Többnyire fényesebbek, mint a vörös lidércek és kék színűek.

A vizsgálatokat megnehezíti, hogy a felső légköri fényjelenségek a Földről csak nehezen, vagy egyáltalán nem láthatók, a megfigyelések, adatok általában a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) származnak. A Nature magazin egyik 2021-es számában publikált kutatásban például sikerült műszerekkel dokumentálni a villanásokkal járó elektromágneses hullámokat is.

Ezek az új légköri felfedezések lenyűgözőek, és megmutatják, hogy sok mindent kell még megtudnunk a világegyetem működéséről

– írta egy korábbi közleményben Astrid Orr, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép: A Pesquet által készített felvétel - FORRÁS: ESA/NASA–T. PESQUET