Több tucat fajta értékes szerves hulladékból készül a komposzt. Ha most belevág, tavasszal már friss humusszal ültetheti át növényeit. A lényeg az érlelés, és nem a rothasztás.
Meg tudja különböztetni a krumplihéjat a PET-palacktól? A komposztáláshoz nem kell különösebb szakismeret. Ha jobban meggondoljuk, rengeteg komposztálható szerves anyagot, azaz zöld javakat termelünk a lakásban, a ház körül, amelyet kár kidobni.
A komposztálásnak kezdő kertészek is nekifoghatnak. A talajban élő több milliárdnyi élőlény végzi a munka nehezét, vagyis az értékes hulladékot humusszá alakítja.
Hol készül?
Komposztot az erre a célra árusított fakeretben (körülbelül 5000 forint), műanyag tárolóládában (ára 17-18 ezer forintig terjed a barkácsáruházakban) vagy dombon, gödörben lehet készíteni. Az előbbi módszer előnye, hogy a keret megfelelő mennyiségű levegőhöz juttatja a szerves anyagokat lebontó-átalakító mikroorganizmusokat. A jól szellőző keret nem büdösödik be.
A komposztgödör előnye, hogy ingyen van, és kevésbé feltűnő a kert sarkában. A hobbikertész-tanácsadók egy méter átmérőjű és térdig érő üreget ajánlanak, ez nem is túl kicsi, de nem is nagy. Érdemes a kitermelt földet a gödör mellett felhalmozni, hogy a végén egy öt-hat centis rétegben ráterítve szigeteljük a komposztot.
Tipp: a komposztálót lehetőleg minél távolabb helyezzük el a kerttől és a gyeptől, mert nagyon kedvelik például a lótetűk és a giliszták!
Arányok
Akár kerettel, akár gödörrel dolgozunk, akkor nem indul be bűzös rothadás a komposztban, ha minél többféle alapanyag kerül bele. A komposztálásnak ugyanis az érlelés a lényege, nem a rothasztás.
A zöld, nedves anyagok (pl. a levágott fű) nitrogénben, a barna, fás anyagok (pl. ágak, gallyak, szalma) szénben gazdagok. Ideális az, ha egy egység barnához három-négy egység zöld kerül, de az is jó, ha fele-fele az arány. Ajánlott a száraz mellé nedves alapanyagokat is adagolni.
Tömöríteni nem jó
Akkor lesz megfelelő a komposzt, ha nem engedjük nagyon összetömörödni. A túl kompakt komposztban leáll a szellőzés, az oxigénhiány miatt megindul a rothadás. Ezért tesznek jó szolgálatot a rétegeket fellazító ágak, gallyak.
Az érési folyamaton úgy lehet gyorsítani, ha felaprítjuk az alapanyagokat. Kis mennyiség esetén erre elég egy metszőolló. Szintén az érést gyorsítja a komposzt átkeverése. Ki kell üríteni a keretet-gödröt, majd megkeverni az átalakulás különböző szakaszaiban levő anyagot, és visszatölteni. Ilyenkor összevegyülnek a különböző mértékben nedves részek, és el lehet dönteni, hogy kell-e víz (módjával) a komposztba, vagy túl nedves, tehát faforgácsot ajánlatos adagolni hozzá.
Mindenképp előny, ha nem esünk túlzásba a keret vagy a gödör méreteinek megválasztásakor, mert így könnyen ellenőrzés alatt lehet tartani a folyamatokat.
Amikor már kész
A késő őszi-téli hidegben lassú az erjedés, vagy teljesen leáll, aki tehát most kezdi el a műveletet, leghamarabb fél év múlva számíthat felhasználható mennyiségű komposztra, de a folyamat 8-12 hónapig is eltarthat.
A komposzt akkor érett, ha feketéllő részeket látunk benne. Ekkor érdemes homokszitával megrostálni, hogy a még korhadó részeket elválasszuk a kész anyagtól. A rosta alatt virágföldszerűen gyűlik össze a humusz, a növények kiváló tápanyagforrása. A komposzttal kezelt talajnak kedvezőbb a szerkezete, a növények könnyen fel tudják venni a tápanyagokat, ellenálló képességük nő.
Mi kerülhet a komposztba?
Több szerves anyag, mint gondolná: az akváriumi növénytől a kartonpapíron keresztül a zsákvászonig sok minden (részletes felsorolás itt). Zöld fű nagy mennyiségben is belekerülhet, mert hamar lebomlik.
A falombtól sem érdemes megijedni, az éger, a fűzfa, a hárs, a juhar, a kőris, a mogyoró, a nyír, és a szilfa levelei például nagy mennyiségben is gyorsan komposztálódnak. Tévhit, hogy a diólevelet nem lehet érlelni, csak lassabban bomlik le, akárcsak a bükké, a gesztenyéé, a nyárfáé, a platáné vagy a tölgyé. Tény, hogy inkább megéri – amit csak lehet – komposztálni a kert szemetéből, mert például Budapesten csak speciális zsákokba kitéve szállítja el az FKF, vagyis mi fizetünk azért, hogy újrafelhasználják és hasznosítsák a zöld javainkat.
...és mi ne?
A műanyagon, a fémen és az üvegen kívül fertőzött növény, főtt étel, húsmaradék, csont, déligyümölcs, húsevő állatok alma, kutyaürülék, elem, akkumulátor, festék, olaj, zsír. Nem ajánlott a komposztba tenni a nagy forgalmú utak menték levágott füvet sem.
Kapcsolódó anyagunk:
A LEGJOBB KÖRNYEZETVÉDELMI MEGOLDÁS: A KOMPOSZTÁLÓ KAS II. – ÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ
Kép: A kész komposzt barnás-feketés színű, állaga a virágföldére hasonlít, Forrás: AFP/Sebastien Bozon
TOP 5
