Egy biogenetikai kutatással foglalkozó cég, a Colossal 15 millió dollárt gyűjtött össze a mamutok újbóli életre keltéséhez. A tudósok szerint hat éven belül már jöhetnek is az első borjak, amelyeknek a klímaváltozás elleni harcban is szerepet szánnának.
Az már korábban is felmerült, hogy az őskori emlősöket a maradványaikból szerzett DNS alapján klónoznák, és ezzel újraélesztenék. Már voltak is erre vonatkozó kísérletek, sőt a kihalás szélén álló állatok klónozását már meg is kezdték.
A Colossal most egy olyan projektre gyűjtött össze 15 millió dollárt, amelynek részeként
EGY MAMUT-ELEFÁNT KEVERÉKET HOZNÁNAK LÉTRE.
Lényegében olyan embriókat hoznának létre laboratóriumi körülmények közt, amelyek részben a mamutok DNS-ét is magukban hordozzák. Első lépésként a ma már a kihalás közelében álló ázsiai elefántoktól – amelyek a mamutok távoli rokonai – vesznek mintákat, és azokat oly módon „programozzák” újra, hogy a mamutok örökítőanyaga is részüket képezze.
Elsősorban azokat a géneket ültetnék így át, amelyek a mamutok szőrzetéért, zsírszöveteiért, valamint általánosságban a hideg éghajlathoz való adaptációért voltak felelősek. Az így létrehozott embriókat aztán egy nőstény elefántba vagy egy mesterséges méhbe ültetnék.
HA MINDEN A TERV SZERINT HALAD, AKKOR A TUDÓSOK SZERINT HAT ÉVEN BELÜL MEGSZÜLETHETNEK AZ ELSŐ MAMUT-ELEFÁNT BORJAK.
„A célunk az, hogy létrehozzunk egy, a hideggel szemben ellenálló elefántot, amelyik úgy néz ki és úgy viselkedik, mint egy mamut. Nem azért, mert bárkit is meg akarunk viccelni, hanem mert egy olyan élőlényt akarunk létrehozni, amelyik funkcionálisan hasonló a mamuthoz, jól elvan –40 fokon, és elvégzi mindazt, amit a mamutok és az elefántok szoktak csinálni, így például kidönti a fákat”
– fejtette ki George Church, a Harvard genetikaprofesszora a The Guardiannek.
A projekt az ázsiai elefántok túlélését is szolgálja, amik így az északi sarkkörön túl eső területeken is meg tudnának honosodni. Ez pedig a tudósok szerint végső soron
A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEMHEZ IS HOZZÁJÁRULHATNA.
Az állatok ugyanis segíthetnének abban, hogy visszaállítsák a tundra élővilágát. A fák kidöntésétől például azt remélik, hogy idővel visszaállnak korábbi állapotukba a füves, mamutsztyeppeként emlegetett területek a sarkkörön túl is.
Más tudósok viszont szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a mamut-elefántok bevetése elegendő lenne a sarkköri területek átalakításához. „Óriási léptékben kellene végrehajtani a kísérletet. Több százezer mamutra lenne szükség, amelyeknél 22 hónapos a vemhességi időszak, és 30 év alatt érik el a felnőttkort” – mondta Victoria Herridge, a brit Természettudományi Múzeum evolúcióbiológusa. Illetve ha megvalósul a kísérlet, akkor nagy kérdés lesz még az is, hogy a mesterségesen kitenyésztett mamutokkal akarnak-e majd párzani az ázsiai elefántok.
Lehet, hogy szükségük lesz egy kis borotválásra ehhez
– mondta erről George Church.
Gareth Phoenix, a Sheffieldi Egyetem professzora mindeközben arra figyelmeztetett, hogy a mamutok újjáélesztése negatív következményekkel is járhat. Az újbóli feltűnésük a permafroszt régiókban azzal is járhat, hogy letapossák azokat a mohákat, amelyek az olvadástól védik a talajt. Ugyanez igaz a fákra is, amelyek a fákkal sűrűn borított, erdős területeken pont hogy védenek az olvadástól – fejtette ki.
Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Roy Buri képe a Pixabay -en.
TOP 5
