A fogyasztók szívesen vásárolnak magyar terméket, bár néha drágábbnak tartják az import árunál. A termelői piacok mellett a közétkeztetés jelenthet megoldást a magyar gazdáknak.
Font: A fogyasztó dönt
Kínai fokhagyma, olasz krumpli, osztrák alma. A nagy nemzetközi üzletláncokban továbbra is előnyt élveznek a magyar zöldséggel, gyümölccsel szemben a külföldi áruk, noha több rendelet született a hazai élelmiszerek mind szélesebb körű terjesztésére. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának április 28-ai adásában azt mondta: a nem kívánatos termékek behozatalát nem lehet megakadályozni, mert ha valamelyik uniós tagország vállalkozása egy nem uniós országból importál élelmiszert, az bármelyik EU-n belüli tagországba eljuthat az áruk szabad áramlásának elve szerint. Az importőrnek azonban fel kell tüntetnie a terméken a származási helyet, s ennek alapján a fogyasztó eldöntheti, hogy melyik terméket vásárolja meg.
A távolról érkezőt, amelynek több hetet, vagy akár hónapot is ki kell bírnia az utazás során, a különböző klimatikus viszonyok között, ezért nagyon sok tartósítószerrel és nem kívánatos anyaggal kezelik, vagy magyar, illetve hazai terméket. A magyar termék kategóriába azok az élelmiszerek sorolhatók, amelyeket – a fűszernövényeket kivételével – Magyarországon termelt alapanyagból állítanak elő, a hazai termék kategóriába pedig az tartozik, amely legalább ötven százalékban Magyarországon termelt alapanyagból készült. Font Sándor elmondta azt is, a felmérések szerint az emberek 85 százaléka magyar terméket szeretne venni, de két kifogás mindig elhangzik – az egyik, hogy nem tudják, hol lehet beszerezni, a másik pedig, hogy drágább, mint a külföldi áru.
Nem drágább a magyar
Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke azt tapasztalja, a piacokon árult magyar termékek nem lényegesen drágábbak, mint a multinacionális üzletekben kaphatók, sőt a piacokon alkudni is lehet. A Magyar Piac Szövetkezet 2010 óta szervez piacokat, melyek közül vannak állandóan, a hét minden napján, s csak a hét egyes napjain működők is, valamint mintaboltokat üzemeltetnek Szegeden, Érden, Hatvanban, ahol kizárólag magyar gazdák által megtermelt áru kapható. A Szövetkezetbe csak azok léphetnek be, akiket két szövetkezeti tag ajánl, s ellenőrzik azt is, hogy a termék valóban a rajta feltüntetett helyen termett-e. Konrád Istvánné a piacokat azért is fontosnak tartja, mert ott közvetlenül találkozhat a termelő és a fogyasztó, ami önmagában is egyfajta minőségbiztosítást jelent.
Varga Mihály, a Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség elnöke hozzátette: szövetségük több mint száz termelővel áll kapcsolatban, s évente kétszer megszervezik a Magyar Ízek Vásárát is. Varga Mihály úgy tapasztalja, a minőségi élelmiszer előállításához a termelők értenek, de azt még meg kell tanulniuk, hogyan lehet megtartani a minőséget, és előállítani a megfelelő mennyiséget. A szövetség elnöke alapvető problémának látja azt is, hogy miközben 550 milliárd forintot költünk alapvető élelmiszerekre, ennek csak töredéke kerül vissza a magyar termelőkhöz. Font Sándor erre úgy reagált, törvényi szinten és tudatformálással is elindult ennek a megváltoztatása.
Hatalmas lehetőség a közétkeztetés
A teljes közétkeztetés – az iskolák, óvodák, öregek otthona, kórházak, napközi otthonok, szociális intézmények – hatalmas felvevőpiacot, kétmillió ember étkeztetését jelenti naponta. Ennek döntő többsége külföldi szolgáltató cégek kezébe került, amelyek külföldi alapanyagokból, áruházláncok rosszabb minőségű termékeiből készítik el az ételt. A kormány azonban nagy energiát fordít arra, hogy amikor ezeknek a cégeknek lejár a szolgáltatási szerződése, akkorra az önkormányzatok és a gazdák készen álljanak arra, hogy a beszállítói pozíciókat megszerezzék. Ez nagyon nagy felvevőpiacot jelentene a magyar gazdálkodóknak, magyarázta Font Sándor.
Konrád Istvánné hozzátette: a szeptemberben kezdődő tanévben tovább bővül a tárca támogatásával az ország két kisrégiójában működtetett közétkeztetést megújító Mintamenza program. Április 30-án tartják Felcsúton a közép-dunántúli programindító konferenciát, ahol a termelők, a fogyasztók, a feldolgozók találkoznak egymással.
Fazekas: A jogi feltételek is adottak
Minden jogi feltétel adott ahhoz, hogy a helyi termelőktől szerezzék be a szükséges alapanyagokat az iskolai közétkeztetéshez - mondta kedden a vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hatalmas az érdeklődés a mintamenzaprogram iránt, a szakma nyitott a kezdeményezésre, a tudatosabb fogyasztói magatartásnak a gyermekek étkeztetésében is meg kell jelennie. A cél, hogy jó ízű, egészséges ennivaló kerüljön a gyerekek tányérára, az alapanyagokat helyben termeljék és szerezzék be az élelmezésvezetők, akiknek e tekintetben megvan a maguk felelőssége – mondta a miniszter.
Fazekas Sándor kijelentette, hogy a helyi és bioélelmiszerek arányát 30 százalékra kívánják emelni az iskolai menzákon. A tárcavezető hozzátette: a helyi termékek versenyképesek a kereskedelmi láncok raktáraiban található élelmiszerekkel, csupán némi szervezésre van szükség a beszerzésükhöz. Megjegyezte azt is: a gyermekétkeztetés üzletnek sem rossz. A vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban elmondta azt is, hogy mobil termelői piac nyílik kedden a 12. kerületben, ahol a termelőktől közvetlenül vásárolhatnak majd a fogyasztók.
(Forrás: Híradó.hu, Kossuth Rádió)
Forrás: http://veddamagyart.info/gazdasag/6261-hatalmas-lehetoseg-a-kozetkeztetes-a-magyar-termeloknek
Kép forrása: MTI
TOP 5
