Szabad-e, érdemes-e kenyeret ennünk?

2013. június 24

A teljes kiőrlésű liszt egészséges! Vagy tévedünk? A gabonafélék fogyasztásának veszélyeire már évek óta figyelmeztetnek egyes kutatók, kiemelve a glutén és lektin túlzott bevitelének negatív hatásait.

A mai búzafélék már nem azok, amit őseink is fogyasztottak. A nemesítések következtében a WGA lektin (a gabonafélék önvédelmi mechanizmusa a rovarok és gombák ellen) és a glutén (összeragasztó képessége tartja egyben a kenyeret) koncentrációja is nagy mértékben megnövekedett a növényekben.

Mindkét fehérje beleavatkozik a bélflóra megfelelő működésébe és így csökkenti a tápanyagok megfelelő felszívódását, aminek következtében az immunrendszer gyengül és súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Dr. Mercola orvos – szakíró szerint az embereknek, csak előnyük származhat abból, ha étrendjükből elhagyják a teljes kiőrlésű gabonát illetve a búzaféléket.

Tartalom:

Szabad-e, érdemes-e kenyeret ennünk?

Sokáig hittük, hogy a kenyér akkor jó, ha szép fehér. Azután azt, hogy a teljes kiőrlésű liszt az igazi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy nem eszünk kenyeret? Talán nem, de érdemes alaposan átböngészni az ételek címkéit, és kerülni azokat, amelyek glutént tartalmaznak.

Egyes kutatók már régóta figyelmeztetnek a gabonafélék fogyasztásának veszélyeire és olyan ételek fogyasztásának mellőzésére, amelyek egészséges táplálékként élnek a köztudatban. Ilyen például a teljes kiőrlésű gabona és csíráztatott változatai. Bizonyos betegségek felelősének tipikusan a glutént (vagy más néven sikért) tartják, amely egyfajta, leginkább a búzában, az árpában és a rozsban megtalálható fehérje.

Miért károsodik a vékonybél?

Ha a szervezet képtelen megemészteni ezt a fehérjét, akkor glutén- vagy lisztérzékenység (coeliakia, más néven sprue) jelentkezik, amely a szervezetben jelentkező búza- vagy glutén intoleranciát jelenti.

Az emésztetlen glutén arra készteti az immunrendszert, hogy az megtámadja a vékonybél falát, így olyan tüneteket idéz elő, mint például hasmenés vagy székrekedés, hányinger és hasüregi fájdalom. Növekszik a széklet zsírtartalma, és az idők során folyamatos támadásnak kitett vékonybél egyre inkább károsodik. Mind kevésbé lesz alkalmas arra, hogy felszívja a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, például a vasat és a kalciumot. Mindez idült táplálkozási hiánybetegséghez, előbb-utóbb vérszegénységhez, csontritkuláshoz és további egészségi problémákhoz vezet. Sajnos azonban ez csak egyetlen probléma, amelyet a búzafélék fogyasztása idézhet elő – és korántsem a legutolsó. A fő bűnös„megtisztelő címét” egyes kutatók szerint a búzafélékben található lektin érdemli ki.

A romboló lektinek

A lektin a búzacsíra agglutininek egy fajtája (WGA), glikoprotein, vagyis egy fehérjefajta. Az egyre nagyobb fehérjemennyiség elérése céljából a búzaféléket évtizedek óta nemesítik, aminek végül az lett az eredménye, hogy a WGA lektin koncentrációja is megnövekedett arányban van jelen a növényekben. A búzafélék önvédelmi mechanizmusaként szolgáló lektin védelmet nyújt a növény természetes ellenségei, a gombák és a rovarok ellen. A lektinnek nagy az ellenálló képessége, emellett könnyedén behatol a test különféle szöveteibe, beleavatkozik egyes élettani folyamatokba és a tápanyagok felszívódását gátló (antinutritív) módon működik.

A csíráztatás, az erjesztés vagy az emésztés általában segít, hogy az antinutritív anyagok negatív és káros hatásai bizonyos mértékben csökkenjenek. Erre példa a szója erjesztése, ami rengeteg káros tulajdonságot semlegesít. A lektinek azonban teljes mértékben ellenállnak az ilyen jellegű folyamatoknak. Ebből adódik, hogy a lektinek az egészségesnek kikiáltott kenyerekben is jelen vannak, és a legnagyobb arányban sajnos éppen a teljes kiőrlésű készítményekben találhatók meg.

Dr. Del Thiessen amerikai professzor véleménye erről dióhéjban a következő:„A lektinek, amelyek széles körben elterjedtek a növények birodalmában, úgy is azonosíthatók, mint az élelmiszerek fő anti-tápanyagai. A gabonaszemekben található lektin a WGA, vagyis a búzacsíra agglutinin. Beavatkozik a test emésztési és felszívódási mechanizmusaiba, megbontja a baktériumflóra egyensúlyát, bizonyítottan problémákat okoz a belek normális anyagcseréjében. Az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges romboló hatása óriási.”

A szívós ellenfél

A WGA lektinek tehát nagymértékben felelősek a búzafélék okozta rengeteg mellékhatásért, és legnagyobb mértékben a teljes kiőrlésű gabonák tartalmazzák őket. A WGA lektin egyedülálló abban, hogy a test szöveteinek nagy részében közvetlen károsodást képes okozni anélkül, hogy ehhez szükség volna az érintett személynek bármiféle genetikus hajlamára. Ez a körülmény azt is megmagyarázza, hogy a krónikus gyulladást okozó betegségek megnövekedett száma miért a búzaféléket fogyasztó népekre jellemző.

A WGA lektin kivételesen erős és szívós ellenfél: ugyanazok a diszulfid alkotóelemek (vagyis kettős kötésű kénvegyületek) alkotják, amelyek a vulkanizált gumit és az emberi hajat olyan erőssé, rugalmassá és tartóssá teszik. Akárcsak a mesterséges, rovarok ellen használt növényvédő szerek, a lektinek is rendkívül kicsik, ellenállók, felhalmozódnak a szervezetben, és a szövetekbe behatolva megzavarják a normális élettani folyamatokat.

A búzalektin és „bűntársai”

A WGA lektin akár már rendkívül kis koncentrációban is serkenti a gyulladást okozó kémiai mediátorok képződését, emellett patkányokon elvégzett kutatások bizonyították, hogy elsorvasztja a csecsemőmirigyet. Befolyásolja a génekben rejlő információ tartalmát, és megzavarja a belső elválasztású mirigyek működését.

Dr. Mercola, neves amerikai orvos szakíró szerint a lektinek jelenléte további kockázatokat is magában hordoz. Az immunrendszerre ható jelentős veszély, hogy a WGA lektin összekapcsolhatja és aktiválhatja a fehérvérsejteket. Hatással van az idegrendszerre is, mivel a WGA lektin képes keresztüljutni a vér-agy gáton, majd a mielinhüvelyhez (az idegrostjainkat körülvevő többrétű anyag) csatlakozik. Képes az idegsejtek növekedési faktorainak blokkolására, így beavatkozik egyes idegsejtek növekedésébe, kijavításába és túlélésébe. Mérgező hatású a sejtekre, mivel a WGA lektin elindíthatja a programozott sejthalál folyamatát.

További kutatások bizonyítják, hogy a WGA lektin káros hatással van a gyomor és a bél működésére, emellett bizonyos vírusokhoz való hasonlóságot is mutat. Képes arra, hogy a bélfal sejtmembránjain keresztülhatolva „belépjen” a szervezetbe. Ha a nyálkahártya bizonyos gyógyszerek – például aszpirin, ibuprofen – szedése következtében károsodott, valamint ha vírus-, illetve baktériumfertőzés áll fenn, ez a lektin még több bajt okozhat. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a lektinek nem csak a búzában találhatók meg – a pázsitfűfélék családjának minden további faja (rizs, árpa, búza, tönkölybúza, zab) is nagy mennyiségben tartalmazza őket.

A glutén nemcsak a kenyeret, hanem a beleket is összeragasztja

Mint említettük, a lisztérzékenység akkor jelentkezik, ha a test nem képes megemészteni a glutént. A Chicagói Egyetem hasi megbetegedésekkel foglalkozó központjának statisztikái szerint az Egyesült Államokban átlagosan minden 133. ember szenved ettől az emésztési rendellenességtől. Korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy a nagyobb kockázatnak kitett népességek esetében ez a szám akár 1:33 is lehet.

A glutén szó a ragasztó latin megfelelőjéből ered, ugyanis a glutén összeragasztó képessége tartja egyben a kenyereket és a süteményeket. De ugyanez a tulajdonság okozza a tápanyagok felszívódásának sikertelenségét, és ez nemcsak az adott élelmiszerre, hanem az ugyanazon étkezés alkalmával elfogyasztott minden ételre is ilyen hatással van.

Ennek „eredménye” egy összeragadt, székrekedést okozó képződmény a belekben, nem pedig tápanyagokban dús, könnyen megemésztett étel. A megemésztetlen glutén az immunrendszert a későbbiekben a vékonybél megtámadására készteti, és eközben különböző kellemetlen tüneteket okoz. A legyengített vékonybélen keresztül végül nem szívódik fel tápanyag, így különböző egészségi problémák (vérszegénység, csontritkulás stb.) jelennek meg.

A mai búzafélék mások!

A lisztérzékenységben szenvedő betegek számának gyors növekedése és a glutén intolerancia enyhébb formái azonban nem igazán meglepőek, ha belegondolunk: napjainkban olyan étrend terjedt el, amely nagyrészt gabonából származó szénhidrátok fogyasztását írja elő. Meg kell azonban jegyezni, hogy a napjainkban fogyasztott búzafélék egészen mások, mint azok, amelyeket elődeink fogyasztottak. A hibridizáció következtében a búzában található glutén mennyisége igencsak megnövekedett.

A 19. századig bevett szokás volt, hogy a búzát más gabonafélékkel, babbal vagy csonthéjasokkal keverték össze, kizárólag búzát csak az utóbbi 200 évben őrölnek a malmok finomlisztté. Az ebből következő magas gluténtartalmú, finomított gabonán alapuló étrend – amelyet legtöbbünk a gyerekkorunk óta természetesnek vesz – egyszerűen nem volt része az előző generációk étrendjének.

A lisztérzékenység gyakran évekig észrevétlen maradhat, mivel a tünetek nem mindig a betegség kialakulásával egy időben jelennek meg, ez a tény pedig további szövődményeket okozhat. Korábban a lisztérzékenység ritka betegségnek számított, így még ma is gyakran előfordul, hogy nem ismerik fel, illetve félrediagnosztizálják – például laktózérzékenységként.

Jól járnánk a búzafélék mellőzésével

Ha valaki lisztérzékenységben szenved – amit egy vérvétellel biztosan meg lehet állapítani –, a további károsodás elkerülése céljából elengedhetetlen, hogy megakadályozza a glutén bejutását a szervezetébe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a glutén benne lehet bizonyos élelmiszerekben anélkül, hogy tudnánk. Ilyenek lehetnek: levesek, szójaszószok, édességek, hidegkonyhai készítmények, különböző, alacsony zsírtartalmú készítmények. Fogyasztás előtt tehát minden esetben ellenőrizni kell az ételek címkéjét. Érdemes odafigyelni még a maláta, a keményítő, a hidrolizált és texturált növényi fehérjék, a természetes fűszerek fogyasztására is, sőt egyes gyógyszerek, ecetfajták és alkoholfélék is tartalmazhatnak glutént.

Dr. Mercola véleménye szerint az emberek 75-80%-ának csak előnye származna abból, ha az étrendjéből teljes mértékben elhagyná a búzaféléket, beleértve a teljes kiőrlésű gabonát is. Ez abban az esetben is igaz, ha nem szenvednek lisztérzékenységben. A korábban felsorolt problémák mellett ugyanis a lektin és a glutén a szervezetben gyorsan cukorrá bomlik, ami az inzulinszint emelkedését okozza. A magas inzulinszint pedig olyan problémákhoz vezethet, mint a túlsúly, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a rák. Rengeteg búzamentes recepttel találkozhatunk, de alternatívát nyújthat például a kókuszliszt használata is.

(Forrás: The Critical Role of Wheat in Human Disease, angolból fordította: Németh Boglárka)

(Forrás: natursziget.com) - a cikkre PMZsu és Bakos Veronika hívták fel a figyelmünket

További oldalak:

Forrás: http://antalvali.com/hirek/teljes-kiorlesu-liszt-belflora-lektin-fogyasztas.html

Kép forrása: http://www.nlcafe.hu/gasztro/20120724/kenyer-tonkoly-pur-pur-teljes-kiorlesu/