A fekete áfonya fogyasztása Magyarországon az utóbbi években folyamatosan növekszik, de még mindig nem örvend akkora népszerűségnek, mint a hozzá hasonló bogyós gyümölcsök. Nagy hiba, hogy nem fogyasztunk többet belőle, mert az áfonya szervezetre gyakorolt hatása lenyűgöző.
100 gramm áfonya mindössze 42 kcal energiát tartalmaz. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. E hatását a II. Világháborúban az angol pilóták fedezték fel. Észrevették, hogy mikor a szükség úgy hozta, hogy áfonya-lekváros kenyeret kaptak ellátmányul, sokkal jobban láttak sötétben, nem kellett úgy hunyorogniuk. Az áfonyalekvár a mai képernyőt bámuló emberek szemének is nagy hasznára lehet, valamint a cukorbetegek retináját is védi. E hatáshoz nagy dózisban van szükség e hatóanyagokra, ezért gyógyszertárban koncentráltan, kapszulákban is kapható.
Az áfonya vitamin tartalma is jelentős. Tartalmaz A-, B1-,B5-, C- és D-vitaminokat, nikotinamidot (porcképződésért felelős anyag). Összehúzó hatású cseranyagai miatt a szárított áfonya segít elmulasztani a hasmenést - különösen jótékony hatással bírnak a kisgyermekek hasmenésekor -, fogínygyulladást, szájnyálkahártya- és torokgyulladásokat. A fekete áfonya lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Teája epe- és hólyagbetegségek esetén jótékony, vesetisztító.
A fekete áfonya leveléből készült főzetet régóta használják a népi gyógyászatban, mint vércukorszint csökkentő szert. Sőt az egyidejűleg befecskendezett cukor megjelenését is csökkentette. Ezt a hatást az antocianidinnek tulajdonították, mint kétségtelenül a legaktívabb alacsony vércukorszintet okozó vegyület. Minél sötétebb a bogyó annál magasabb az antocián tartalma. Az antocián kulcsfontosságú szerepet tölt be a szabadgyökök semlegesítésében, a kollagén termelődésben, csökkenti a vérnyomást és meggátolja a vérrögképződést. Továbbá erősíti a kollagén sérülésekkel szembeni ellenálló képességet, stabilizálja hajszálerek áteresztő képességét, és akadályozza a sorbitol felhalmozódását, ily módon növeli a védelmet a diabétesz keringési- és neurológiai tüneteivel szemben.
Menstruációs zavarokkal küzdő nők 115 mg antocianidint kaptak naponta 3 napig a menstruáció előtt és alatt. Csökkenést tapasztaltak a medencetájéki rész fájdalmának mértékében, a tejmirigyek növekedésében, az émelygésben és az alsó comb feszülésében. Erős hatást mutatott a trombociták összetapadásának gátlásában, emberekkel végzett kísérletek esetén, amikor naponta 480 mg kivonatot kaptak 30-60 napon keresztül. Az emberi szervezet kapilláris ereinek erősítésére Európában már régóta használják a feketeáfonya kivonatát. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz.
A feketeáfonyának talán a legkevésbé ismert tulajdonsága a gyomorfekély elleni hatása. Bár Európában erre is használatos, az amerikai publikációkban első sorban a vérerekre és a szemre való hatása van említve. Jótékony hatása lehet olyan gyomorfekélyek esetében, melyeket stressz, a gyomor túlzott savassága okoz, vagy ha gyulladásgátló gyógyszerek, mint aszpirin idézi elő, illetve, ha a gyomor falának károsodását pl. alkohol okozza. A feketeáfonya flavonoidjai dramatikusan növelik a gyomor nyálkatermelését, mely védőréteget képez és véd a fekélyképződéstől.
(Mivel a fenti cikket a https://www.facebook.com/ViragVagyFuszer?ref=stream FB oldaltól vettük át, ajánljuk lájkolásra. Sok érdekes információ szerezhető uis be onnan. Ráadásul egyik kedvenc növényünk a fekete áfonya! – szerk.)
TOP 5
