Tabletták helyett természetes élelmiszert, mert az étrendkiegészítők új, gyakran a kiinduló problémánál súlyosabb bajok forrásai is lehetnek. A modern ember azt gondolja, hogy a legtöbb egészségügyi probléma megoldható pirulákkal – miközben a civilizációs betegségek többsége kifejezetten életmód-eredetű, vagyis abból fakad, hogy elfelejtettünk egészségesen enni, inni és mozogni. Hogy a „csodabogyók” új, gyakran a kiinduló problémánál súlyosabb bajok forrásai is lehetnek, az kevéssé van benne a köztudatban, holott – a New York Times friss összeállítása szerint – még az olyan ártalmatlan szerekkel is ez a helyzet, mint amilyenek a naponta százmilliók által fogyasztott kalciumtartalmú étrend-kiegészítők.

Az öregedő társadalmak egyik krónikus tömegbetegsége – főként az ún. fejlett országokban – a csontritkulás, aminek egyértelműen a kevés mozgás és a helytelen táplálkozás az oka (következménye pedig gyakran komoly törésekben nyilvánul meg). Léteznek olyan – általában hormontartalmú – gyógyszerek, amelyek csökkentik a csontvesztést, ám nagyon veszélyes mellékhatásokkal járnak. A megelőzés lényegesen olcsóbb lenne – de az általánosan elterjedt módja, a kalciumtartalmú pirulák fogyasztása biztosan nem a tökéletes megoldás: a biztonságossága mindig is viták tárgya volt, most pedig a hatékonysága is megkérdőjeleződött.

Idén februárban az United States Preventive Services Task Force (a megelőzéssel foglalkozó népegészségügyi munkacsoport) egy ajánlást tett közzé, amely szerint a menopauza utáni életszakaszban lévő nők – szemben az eddigi gyakorlattal – tartózkodjanak a „tablettás” kalcium- és D-vitamin-fogyasztástól. Több mint 130 releváns kutatási dokumentáció áttanulmányozása után ugyanis kiderült: arra nincs bizonyíték, hogy ezek az étrend-kiegészítők érdemben lassítanák a csontrendszer leépülését egészséges nők esetében, arra viszont utalnak jelek, hogy növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét.

Egyúttal az is világossá vált, hogy a kalciumpótlásnak létezik valóban hatékony és veszélytelen módja: a természetes kalciumforrásokban – például tejben, káposztafélékben, halban, olajos magvakban – gazdag táplálék fogyasztása. Ez persze rossz hír a gyógyszergyáraknak, viszont örömhír az élelmiszeriparnak – pontosabban az utóbbinak csak elméletileg, a valóságban ugyanis az Egyesült Államokban meredeken csökken a tej és a tejtermékek forgalma, méghozzá évtizedek óta (és ugyanilyen ütemben nő a cukrozott és szénsavas üdítőké, amelyeket nemcsak a csontritkulással hoznak összefüggésbe, de az elhízással és a 2. típusú cukorbetegséggel is). Ez a két jelenség különösen abban az életkorban fenyegető, amikor eldől, hogy mennyi kalcium épül be a csontokba, illetve, amikor a beépülési és a leépülési folyamatok egyensúlya először borulhat fel – vagyis a 10. és a 25. életév között.

A natúr joghurt ugyan még a tejnél is jobb kalciumforrás, és növekszik is a joghurtfogyasztás, ám ez főként a cukrozott, feldolgozott „műjoghurtokat” érinti, amelyekben alig van több értékes anyag, mint a fagylaltban. (Egy fél liter joghurtból akár többliternyi gyümölcsjoghurt is készülhet: az utóbbiban töltőanyagként „gyümölcsvázat” – azaz cellulózt –, és egyéb volumennövelőket, például vizet használnak.)

A legfrissebb ajánlásokban az szerepel, hogy a mesterséges kalciumbevitel azoknál indokolt, akik a csontritkulás nyomán kialakuló csonttörések szempontjából a legsúlyosabb kockázatú csoportba tartoznak – náluk a várható előnyök meghaladják a vélt hátrányokat. Mindenki másnál azonban az egészséges étrend és a mozgás lehet a megelőzés megfelelő módja. Ugyanez derült ki egyébként a közelmúltban a béta-karotinról, illetve az antioxidánsokról: ezeknek is csak akkor pozitív a hatásmérlegük, ha természetes úton, élelmiszerekbe „csomagolva” (a felszívódásukat és felhasználásukat megkönnyítő vitaminokkal és egyéb anyagokkal együtt) kerülnek a szervezetünkbe.

A magyar fogyasztók évente 19-20 milliárd forintot költenek vitaminokra és étrend-kiegészítőkre. A piac paradox módon a válság éveiben gyorsabban nő, mint előtte (talán azért, mert a valóban egészséges táplálkozást most kevesebben engedhetik meg maguknak). A tejtermékek fogyasztásában viszont bizonyos szempontból jobban állunk, mint az amerikaiak: a jelenleg évi 280 milliárdos forgalom lassan ugyan, de folyamatosan nő, elsősorban a sajtok, a vaj és a tejföl növekvő népszerűsége nyomán.

Forrás: http://nol.hu/lap/tudomany/20130417-kalciumpotlas__csak_tiszta_forrasbol