Skip to main content

Újra előkerül a vályogtégla és a vályogszigetelés egy nyugat-magyarországi üzem tevékenysége nyomán. Eddig is voltak hívei és hirdetői a hagyományos anyagokból való építkezésnek, de az ő számuk még mindig elenyésző az alapanyagok beszerzési nehézségei és a magas ára miatt.

A vályog rendkívül sok előnnyel rendelkezik, a környezettudatos építkezés egyik alapvető eleme, mivel életciklusa után visszaforgatható a természetbe; előállítása során elenyésző a szén-dioxid kibocsátás és az energiafelhasználás is. Kiváló a hőtároló és a hőfokcsillapítási képessége. A páraszabályozó szerepénél fogva nyáron a klimatizálást mellőzni lehet, télen pedig tartja a meleget és kiegyenlíti a belső hőmérsékletet – magyarázta Zsegraicsné Márkus Ilona, a Tapolcafői Téglaipari Kft. ügyvezetője, ahol – egyéb hagyományos termékek mellett – néhány éve kezdték el a vályogtégla készítését.

A Kossuth Rádió Napközben című hétfői műsorában hozzátette: a százéves tapolcafői téglagyárban saját fejlesztésű vályoghabarcsot, illetve vakolatot is gyártanak, és készítenek a belső válaszfalazásra alkalmazható vályogrostlapgyártó egységet is. A vályog nemcsak az új házhoz használható fel, hanem jelentős értékmentő küldetése is lehet. Több mint 800 ezer vályogingatlan van ugyanis, amelyek felújításában nagy potenciál lakozik. Kis befektetéssel, sokkal élhetőbb otthonokat lehet belőlük varázsolni, mint amilyet egy hagyományos, modernnek mondott építőanyaggal lehet létrehozni – egészítette ki Major Attila nívódíjas építész.

Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete elnöke a vályog hátteréről szólva kifejtette: az anyag a magyar népi építészethez szorosan hozzátartozott, mivel az volt a leginkább elérhető, aminek köszönhetően több száz éves tapasztalat alakult ki az építéssel kapcsolatban, és olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek a vizesedéseket meggátolták. Hozzáfűzte, hogy alapvetően a talajból felszivárgó nedvesség ellen kell védekezni, mellyel szemben egy vízálló réteg megoldást jelent. Kiemelte azonban, hogy a vályogot folyamatosan ápolni kell, ezért érzékenyebb, mint más anyagok, viszont az előnyök egyértelműen kompenzálják ezt.

A hagyomány tanít meg minket arra, hogy hol szabad és hol nem házat építeni. Eleink tudták, hogy merre találhatók a vízveszélyes területek, oda nem építkeztek. A modern kor embere azonban elfelejtette ezeket az ismereteket, ezért szükséges a tradíciók tisztelete és felelevenítése – állapította meg Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társasági elnöke. A vályog olyan anyag, amely a hagyományok ismeretét feltételező ember kezében élettani szempontból az egyik legideálisabb anyag tud lenni; egy „lélegző” falszerkezetről van szó – mutatott rá. Az anyagiakra rátérve Reith András leszögezte: a vályog nem drágább, mint a modern anyagok. Jelen pillanatban inkább a vályogépületek felépítéséhez szükséges elveszett tudást kell megfizetni – vélte.

Hátrányok

A vályognak a hagyományos, illetve iparilag gyártott építőanyagokhoz képest három hátránya van.

1. A vályog nem vízálló. Éppen ezért e tulajdonsága miatt különösen nedves állapotban védeni kell az esőtől és fagytól. A védelem történhet különböző épületszerkezeti megoldással (komolyan túlnyúló tetővel, előtetővel, csapóeső elleni lábazattal, és talajnedvesség elleni vízszintes szigeteléssel), illetve megfelelő felületi kezeléssel (burkolattal, bevonatokkal).

2. A vályog száradásra zsugorodik. Ahhoz, hogy a vályogot fel lehessen dolgozni, nedvességet kell hozzáadni, hiszen csak így válik gyúrhatóvá, így lesz kötőereje. Ennek a technológiai nedvességnek az eltávozása időt vesz igénybe, és a kiszáradás során a fal veszít a térfogatából, száradási, illetve zsugorodási repedések jelennek meg rajta. Ezek a repedések különböző vályogtechnológiai módszerekkel (például a hozzáadott víz mennyiségének optimalizálása, vagy a vályog összetételének befolyásolása által) csökkenthetők, de igazán nem szüntethetők meg.

3. A vályog nem, illetve nehezen szabványosítható építőanyag. Az ipar fejlődésével egyre fontosabb szerepük van a szabványoknak, és egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak. A szabványosítás nyújtja a minőségbiztosítás alapját, ez teszi lehetővé a szélesebb körű együttműködést stb. A vályog szabványosítására már történtek kísérletek, de ennek az igen összetett anyagnak mindig sikerült kibújnia a korlátok közül. A lelőhelytől függően más és más tulajdonságokkal rendelkezik, mindig más az összetétele, és ennek megfelelően mindegyik anyag más feldolgozási technológia után kiált. A vályogépítésnél elsőrendű az anyag összetételének az ismerete, ennek alapján lehet meghatározni a tulajdonságait, és adott esetben adalékanyagok hozzáadásával csak ezután lehet az egyes tulajdonságokat befolyásolni.

Előnyök

Az előbb említett hátrányok ma már könnyűszerrel kiküszöbölhetők, és a három kedvezőtlen adottsággal szemben ott sorakozik a számos jó tulajdonság, amelyek nem minden építőanyagnál találhatók meg.

1. A vályog állandóan szabályozza a belső levegő páratartalmát. A helyesen feldolgozott lélegző föld kiegyenlíti a páratartalomban, illetve a hőmérsékletben előforduló ingadozásokat. A vályog viszonylag gyorsan képes felvenni a levegő többlet-páratartalmát, és igény esetén visszapárologtatni. Ezáltal szabályozza a belső levegő páratartalmát, és hozzájárul egy egészséges belső komfortérzet kialakulásához. Ha a levegő páratartalma 50 százalékról 80 százalékra nő, az égetetlen vályogtéglák két nap alatt harmincszor annyi nedvességet képesek magukba szívni, mint az égetett agyagtéglák. Ha a belső levegő páratartalma hosszú ideig 95 százalékos, a vályogtéglák 30-60 napig terjedő időszak alatt telítődnek. Ez a telítődés még nem vezet állékonysági romláshoz, akkor sem válnak képlékennyé, ha hat hónapon keresztül 95 százalékos páratartalmú helyiségben állnak.

A németországi Kasselben öt éven keresztül végeztek méréseket különböző vályogtechnológiával készült épületekben, és az eredmény azt mutatta, hogy a helyiségben a levegő páratartalma gyakorlatilag állandó értéken maradt, ami egész évben egészséges, kellemes belső klímát jelent. A vályogfal a levegő nedvességtartamával együtt megköti a finom porszemeket, ami a meghűléses betegségek megelőzése szempontjából nem közömbös.

2. A vályog jó hőtároló. A hőtárolás szempontjából mindig előnyös, ha egy épületbe nagy tömeget viszek be, vagyis nehéz anyagokból építem. A vályog is - hasonlóan a többi nehéz anyaghoz - jó hőtároló tulajdonságokkal rendelkezik, amit, ha ügyes építészeti megoldásokkal ki is aknázunk, csökkentheti az épület éves fűtési költségét.

3. A vályog energiatakarékos, és környezetbarát építőanyag. Előállításához és feldolgozásához minden egyéb építőanyaggal szemben nagyon kevés energiabevitel szükséges. Mivel az energiát többnyire a földi véges fosszilis energiakészlet elégetésével nyerjük, a vályog ily módon nagyon környezetbarát. Míg egy köbméter cementburkolat 500 kWh - energiába" kerül, ugyanennyi vályog feldolgozásához ennek az energiabevitelnek csupán az egy százalékára van szükség.

4. A vályog állandóan, és többször is újrafelhasználható. Mivel a vályog egyedül a benne lévő víz elpárolgása által keményedik meg, víz hozzáadásával könnyen ismét képlékennyé és formálhatóvá válik. Így minden más építőanyaggal ellentétben a vályog bármikor újra felhasználható, de épp ezért nagyon kényes a vízre. Ha az ember nem Afrikában szándékozik vályogházat építeni, ahol még ma is az a szokás, hogy az épület külsejét rendszeresen újratapasztják, akkor a házat nagyon körültekintően meg kell óvni a behatoló víztől. Sajnos volt már arra példa, hogy egy rosszul kivitelezett, és télen elfagyott vízvezeték hibájából - mire a tulajdonos hazaért rövidebb szabadságáról - , a háza helyén csak az újrafelhasználható vályogot találta.

5. Jelentősen alacsonyabb építőanyag- és szállítási költségek. Közép-Európában a legtöbb építési helyen a pinceszint, illetve az alap kiásásakor vályogot termelünk ki. Ha nem tartalmaz túl sok agyagot és nagyobb méretű köveket, akkor földnedves állapotban a legtöbb vályogtechnológiával közvetlenül felhasználható. Ha túl sok agyagot tartalmaz, akkor például homok hozzáadásával - soványítani" kell. Mivel a földkiemelésnél nincsen mit elszállítani, nem jelentéktelen szállítási költséget spórolunk meg. Ha közvetlenül a telken nincs építésre alkalmas vályog, akkor is a legtöbb esetben szomszédos területről könnyen és olcsón beszerezhető. Homok- és sóderbányáknál a vályog a mosás - melléktermékeként" áll rendelkezésre.

6. Önerős kivitelezési lehetőség. Szakember kezdeti segítségével a különböző vályogtechnológiák bárki által könnyedén alkalmazhatóak. Mivel ezek a hagyományos technológiák minimális eszköztárat igényelnek, és ugyanakkor nagyobb a ráfordított munka mennyisége, a vályogépítés különösen előnyös azok számára, akik önerősen kívánják felépíteni otthonukat.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/kornyezettudatos-epitoanyagok-vissza-a-valyoghoz.html

TOP 5