Valóban tolvaj (bűnöző) a hétköznapi kukázó?

Ezen a helyen próbálunk meg reagálni a pécsi Városi Bíróság nemrég megváltozott gyakorlatára. Előtte azonban teljes terjedelmében közöljük a 168ora.hu oldalon november 30-án megjelent cikket, és csak utána fűzünk hozzá „különvéleményt”. Tehát az idézett cikk:

„Pécsen már büntetik a szelektív hulladéktárolókból kukázókat"

"A korábbi gyakorlattól eltérően mostantól felelősségre vonják a szelektív hulladékgyűjtők fosztogatóit: a Pécsi Városi Bíróság a napokban figyelmeztetésben részesített egy férfit, aki többször is papírt vett ki közterületi tárolókból. 

A másodlagos nyersanyagok hasznosításával foglalkozó Biomark 2000 Kft. által az MTI-hez eljuttatott bírósági végzés szerint a férfi tulajdon elleni szabálysértést követett el. A bíróság úgy ítélte meg: az, amit az emberek szelektív hulladékgyűjtőkben helyeznek el, nem számít gazdátlannak, arról a hulladékkezelő javára mondanak le a tulajdonosok, hogy a társaság az újrahasznosításból származó bevételből arányosan csökkenthesse a hulladékszállítás díját. A szelektív hulladék pedig nem a szállításkor, hanem már a tárolóedénybe helyezéssel a szolgáltató tulajdonába kerül.

Tekker Tamás, a Biomark 2000 Kft. ügyvezetője szeptemberben még arról számolt be, hogy az elmúlt két évben megszüntették az eljárásokat azon emberek ellen, akik rendszeresen kiürítették a pécsi városüzemeltetési vállalat papírgyűjtőit, majd a tartalmukat értékesítették. Feljelentéseik alapján öt büntetőeljárás indult kisebb értékre elkövetett lopás miatt, de egyetlen érintettet sem marasztaltak el.

"Három esetben a rendőrség szüntette meg a nyomozást arra a legfelsőbb bírósági állásfoglalásra hivatkozva, hogy a tárolókba kidobott hulladék gazdátlan, értékkel nem bíró dolog. Két ügyben a bíróság mentette fel a vádlottakat, amit azzal indokolt, hogy a hulladék akkor kerül a szolgáltató tulajdonába, ha azt elszállítja" - mondta el. Hozzátette: a hatóság még arról is rendelkezett, hogy az eljárásban bizonyítékként lefoglalt papírt vissza kell adni a korábbi gyanúsítottaknak.

Tekker Tamás elmondta, hogy panasszal éltek a döntések ellen. Hangsúlyozták, különbséget kell tenni hulladék és szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra alkalmas másodnyersanyag között. A hulladékgazdálkodók a kommunális hulladék elszállításához, kezeléséhez hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtést is kötelező közszolgáltatásként, jelentős anyagi ráfordítással végzik.

"Nem lehetséges hosszú távon úgy működtetni a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, hogy a szolgáltatónak a másodnyersanyagok alacsony világpiaci ára mellett veszteségeket elszenvedve is kötelező gyűjtenie, ha pedig az árak emelkednek, akkor bárki szabadon kiürítheti az edényeket" - mondta. Tekker Tamás közölte, az ügyészség ezen érveikre reagálva jelezte a közelmúltban, hogy folytatódnak a nyomozati eljárások a szelektív hulladékgyűjtők fosztogatóinak ügyében.

"A másodnyersanyagok eltulajdonítása nemcsak pécsi, hanem országos probléma. Ha az igazságszolgáltatás a jövőben nem marasztalná el a gyűjtők fosztogatóit, ellehetetlenülhetne a szelektív hulladékgyűjtés" - mondta akkor az ügyvezető.

Tekker Tamás közölte: a szelektív hulladéktárolók kifosztása 2010 óta gyakoribb, mióta emelkedni kezdett a hulladékpapír ára. Amíg közvetlenül a válság kitörése után, 2008 végén és 2009-ben a hulladékpapír kilójáért egyes átvevők 1-2 forintot, addig 2011 nyarán már akár 20 forintot is adtak. Ennek oka, hogy bár a fogyasztás csökkenésével kevesebb csomagolóanyagra volt szükség, így a szelektív gyűjtőkbe is kevesebb jutott, a hazai és külföldi papírfeldolgozók nyersanyagigénye nőtt, és ez emelte az árakat.

"A hulladékpapír értékesítésében rejlő üzleti lehetőségeket felismerve egyének és csoportok indultak útnak személygépkocsival, teherautóval, hogy Pécs utcáit járva még a hulladékgazdálkodó járműveinek érkezése előtt kiürítsék a gyűjtőket. Ezzel nemcsak a hulladékgazdálkodó bevételét csökkentették, hanem számos edény megrongálásával károkat is okoztak" - mondta. Tekker Tamás a fosztogatók miatt elmaradt tavalyi bevételt 8 millióra, az ideit 10 millió forintra becsüli.”

Eddig az idézett cikk. Bár a nemrégiben megindult ügyeket nem ismerhetjük konkrétan, és így nem lehet abszolút egyedi jogi véleményt formálni, általánosságban mégis hivatkozhatunk egy jogi érvre. A Btk. az ún. Különös Részben sorolja fel, melyek azok a cselekmények, amik tilalmazottak. Így pl. a lopás is, hiszen „aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” Ennek a törvényi tényállásnak tehát minden elemét vizsgálni kell, adott-e. Ha igen, akkor elmondható, hogy a bűncselekmény elkövetése is megállapítható. A főszabály alól is van azonban kivétel.

Ilyen esetekben a Különös Részt uis kombinálni kell az Általánossal is, mely Általános Rész, csak hogy értsük, vagy tudjuk, sorolja fel pl. a generális szabályokat, kik az elkövetők, mik a büntetések és az intézkedések, stb. Az egyik fejezet foglalkozik magával a bűncselekmény fogalmi meghatározásával is.

Eszerint „Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”

E körben a társadalomra való veszélyességen van a hangsúly. Azt kell, azt is kell így vizsgálni, minden egyes esetben társadalomra veszélyes-e az adott cselekmény.

Ha egy kukázó pl. kiszedi a visszaváltható üvegeket a konténerből, hogy azokat visszaváltva némi pénzhez juttassa magát, nehéz azt állítani, cselekedete veszélyes a társadalomra, bár kétségtelen, hogy lopást követ el. (Pontosabban annak szabálysértési alakzatát, vagyis nem bűncselekményt, hisz a szabálysértési értékhatár 20.000,-Ft alatt van.) Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a visszaváltható üveg újból felhasználásra kerül, nyilvánvaló, hogy az elkövető cselekedete hasznos, hisz nem kell egy újabb üveget előállítani úgy, hogy az előállítás során ismét felesleges erőforrásokat, pl. áramot pazaroljunk el és így szén-dioxidot bocsássunk ki a levegőbe. Figyelembe kell venni azt is, hogy az elszállított üveg eltörhet, így újra felhasználni nem lehet, mivel már csak tényleges hulladékot képezhet.

A szabálysértési törvény, amikor meghatározza a szabálysértés általános fogalmát, ugyan nem operál a társadalomra való veszélyesség kritériumrendszerével, de segítségül hívja a jogellenességet, mely lényegét tekintve ugyanúgy funkcionál, mint a társadalomra való veszélyesség.

Kétségtelen tény azonban, hogyha az elkövetési magatartás egyfajta szervezettséget mutat, napi szinten akár több tízezer forint kárt okoz, megállapítható lehet a bűncselekmény, azt megelőzően pedig bárki, aki bármit kivesz a konténerből, eljárás alá vonható.

Csak azt nem tudom, hogy azzal a dolgozóval, vagy ügyvezetővel mi lesz a hivatkozott Biomark 2000 Kft-nél, aki a korábbi tulajdonosa által megunt, de igen értékes dolgot, pl. egy CD lejátszót talál a hulladék közt. Ha szorosan értelmezzük a jogszabályt, azt nem emelheti ki a szemét közül, hisz akkor – lopás helyett - sikkasztást követhet el. Vagyis a még abszolút használható dolog mégis csak legyen hulladék?

Kapcsolódó cikk: http://utajovobe.eu/hirek/hulladek/396-akiknek-kincs-a-szemet-a-pepenadorok-kulonleges-vilaga-1-2-resz