Az energiaárak növekedése, a csökkenő jövedelmezőség, valamint a szigorodó környezetvédelmi szabályozások arra késztetik a vállalkozásokat, hogy erőteljesen csökkentsék energiafogyasztásukat. A hatékonyságot energiamenedzsment-rendszer segíti.
Amióta fizetni kell az energiáért, a felhasználókban folyamatosan felmerül az igény a költségek csökkentésére. Ám ezt csak úgy lehet foganatosítani, ha odafigyelünk a fogyasztás és a díjtételek alakulására, s erről megfelelő visszacsatolással rendelkezünk. Az energiamenedzsment-rendszerek nem tesznek mást, mint megfelelő minőségű információt nyújtanak a valós energiafogyasztásról, valamint az azt befolyásoló tényezőkről és kölcsönhatásokról.
Fogyasztói szakaszok
A rendelkezésre álló adatokból matematikai és logikai számításokkal lehet eredményre jutni, amivel prognosztizálhatjuk a várható energiafogyasztást. Ennek egyik kulcsa, hogy sok és jó minőségű információ álljon rendelkezésre, továbbá számos környezeti tényezőt is figyelembe kell venni. Ez utóbbi tekintetében érdemes mesterségesintelligencia-rendszereket beépíteni. Ilyen például az időjárás-figyelés, amely a korábban kalkulált, így némiképp bizonytalan előrejelzéseket képes a valós megfigyelésekkel felülbírálni. Egy optimális energiamenedzsment-rendszer tehát a fogyasztói szakaszokról kinyerhető információkat gyűjti össze, ezeket elemzi – erre törekszik a Magyar Telekom rendszere is – fejtegeti Pukler Gábor, a társaság innovációs és üzletfejlesztési igazgatója.
Az energiamenedzsment kiegészítő szolgáltatása, az intelligens mérés (smart metering) viszont teljes mértékben az energiaszolgáltatók hatáskörébe tartozik, s elsősorban elszámolási fogyasztásmérők hiteles kiolvasását, menedzselését jelenti. Intelligens mérésre egyébként Európa-szerte számos pilotrendszer indult, illetve néhány országban az éles szolgáltatást is bevezették már, viszont a végleges műszaki szabványokra és üzleti modellekre vonatkozó ajánlásokra még várnunk kell. Magyarországon sem készült még el a vonatkozó szabályozás. Mihelyt azonban hazánkban is zöld utat kap a smart metering, a két, egymásra épülő rendszer lényegesen nagyobb megtakarítást tesz lehetővé a fogyasztók számára.
Megtakarítás
Az, hogy egy energiamenedzsment-rendszerrel mennyi energiát lehet megtakarítani, eléggé összetett kérdés, függ az adott vállalkozás egyéni paramétereitől. Tapasztalatok szerint egy átlagos vállalkozás esetén mintegy 10–15 százalékot lehet spórolni az energiával, ami a telephely(ek) energetikai korszerűsítésével tovább növelhető.
Ilyen vagy nagyobb mértékű megtakarítás eléréséhez körültekintően kell eljárnia a szolgáltatónak. A helyszíni szemle után energetikai térképet kell készíteni. Az ügyféligény és a lehetőségek megvizsgálása után következik az eszközök telepítése. Ezt követően a mérési adatokat a szolgáltató központi szerverére kell irányítani – ezt egyébként a fogyasztó is nyomon követheti online. A szaktanácsadás sem kizárt, ha az ügyfélnél nincs energetikus.
Ha a rendszer rendkívüli fogyasztást észlel, sms- vagy email-értesítést küld a felhasználónak, figyelmeztetve őt a szükséges lépés megtételére. S ha beavatkozási modult is telepítettek a rendszerbe, automatikusan is lehet szabályozni a fogyasztókat. Például ha az áramfogyasztás felfelé eltér az előre meghatározott görbétől, akkor a rendszer visszaveheti a klímaberendezés teljesítményét. Egy jó rendszer számos modulból épülhet fel, s nagy előnye, hogy mérőeszköz-független: a piacon elérhető bármely mérőhálózati eszközhöz telepíthető. Képes továbbá csatlakozni már meglévő intelligens épületfelügyeleti, biztonsági és beléptető rendszerekhez.
Forrás: http://www.itbusiness.hu/Fooldal/rsscsatorna/Felugyelt_energiaaramlas.html
TOP 5
