Várhatóan nem ismétlődik meg sem a 2011-es belvízkár, sem a tavalyi aszály, és lassan már látszanak a belvízvédelmi rendszer átalakításának első eredményei. Az Alföldön előfordulhat probléma a belvízzel, a Dunántúlon valószínűleg nem lesz ilyen gond. A vízitársulatok azonban újra termelőikre vannak utalva, ha pénzelni akarják tevékenységüket.
Sem a 2011-es belvízkár, sem a tavalyi aszály nem látszik megismétlődni idén, az elmúlt hónapok csapadékos időjárása csak segített az agráriumon. „Jelenleg konszolidált a helyzet, a tavalyi szárazság után a kiszikkadt talaj lényegében feltöltődött a csapadékkal” – nyilatkozta lapunknak Bartha Sándor agrárvállalkozó, aki az ország egyik leginkább belvizes vidékén, Dévaványa térségében gazdálkodik. „Továbbra sem látom ugyanakkor biztosítottnak komolyabb mennyiségű belvíz levezetését” – tette hozzá. „Bár a vízitársulatok védekezési munkálatait finanszírozza az állam, az üzemeltetési, karbantartási feladatokat nem automatikusan. Erre csak pályázhatnak a vízitársulatok, és csak akkor, ha érdekeltségi hozzájárulást szednek a helyi termelőktől” – mutatott rá Bartha Sándor.
Érdekeltségi hozzájárulás címén korábban is szedtek a vízitársulatok pénzt a helyi gazdáktól, ez hektáronként – a termőföld jellegétől függően – ezer forint körüli összeg.
A vízvédelem központosításával azonban ez elmaradt, hiszen az állam vállalta magára a finanszírozás kérdését. Ez 2011-ben nem okozott gondot, hiszen a védekezésre rendelkezésre állt a pénz, ám tavaly – amikor a szárazság miatt nem volt mi ellen védekezni – a társulatok számára kiderült, az állam fenntartási költségeiket nem állja. A kétéves szünet után így zömmel úgy döntöttek, újra pénzt kell kérni a helyi gazdáktól. Mint azt lapunk az Országos Vízügyi Igazgatóságtól megtudta, az ország közel 80 vízitársulatából 65-ben döntöttek úgy, hogy kivetik a hozzájárulást.
„Régebben azonban ez az összeg adók módjára volt beszedhető, ma viszont csak polgári peres úton lehet behajtani. Vannak tehát olyanok, akik nem fizetnek” – jegyezte meg Bartha.
„Az Alföldön előfordulhat probléma a belvízzel, a Dunántúlon valószínűleg nem lesz ilyen gond” – nyilatkozta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „a kalászos gabonák számára nagyon kedvező volt az őszi-téli csapadék mennyisége, a továbbiakról, például a majdani kukoricatermésről azonban nehéz jósolni. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy jobb lesz a termés idén, mint tavaly” – tette hozzá.
„Februárban valóban jóval több csapadék hullott, mint a sokévi átlag, ennek eredményeképp már a talaj felső rétege telítetté vált” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Siklós Gabriella. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtószóvivője lapunknak kifejtette: a hat vízügyi igazgatóság területén hat szakaszon elsőfokú, öt szakaszon másodfokú a belvízvédelmi készültség. „Ma 5100 hektárnyi belvízzel elöntött területet tartunk nyilván, ez azonban két hete még 12 ezer hektár volt. Jelenleg 16 szivattyútelep üzemel, amely naponta félmillió köbméter belvizet emel át, ez tehát egyáltalán nem nevezhető súlyos helyzetnek.”
A szóvivő hozzátette: „az idei belvízhelyzetet a tavaszi csapadék, tehát az elkövetkező két hónapban lehulló eső, esetleg hó határozza meg, ezért ma még nem lehet tudni, hogy alakul a további helyzet".
Vancsura: évtizedek kellenének
„Az ősz óta hullott csapadék beszivárgott a talajba, nagy szükség volt rá. Ennek megfelelően az őszi kalászos gabonák zömmel jól teleltek át” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „ahol mindig is mocsaras volt a talaj, ott most is olyan, de a normál szántóföldek jól befogadták az ősz és a tél folyamán lehullott csapadékot.”
A belvízvédelmi munkákról szólva az elnök elmondta: az önkormányzatok, a vízitársulatok és a közmunkások által végzett munka eredménye látható. „Az első lépést tették meg a vízitársulatok a belvízvédelmi rendszerek átalakításával. Ez ugyan ma még nem tart ott, hogy akár egy súlyos évet átvészeljen, ehhez évtizedek kellenek, de egy normál év terhelését már bírnia kell” – fogalmazott az elnök.
Szerző: Braunmüller Lajos
TOP 5
