Az alváslétről, az alvásgyógyítás módszereiről, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzésének új lehetőségeiről is hallhatnak az érdeklődők az alvás világnapja alkalmából Budapesten. Hírportálunk is tanácsokkal segít, hogyan javíthatunk alvászavarainkon.

Az Alvás Világnapját 2008 óta a világ több pontján megrendezik. Az ötlet az Egyesült Államokból indult és idén több mint 50 országban megtartják ezt a napot. A szervezők célja, hogy az életminőség szempontjából felhívják a figyelmet az alvás fontosságára. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, még külön programot is szerveztek, ahol az alvásról értekeztek szakemberek.

Ezen a napon a világ számos országában kormányzatok, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, orvosok és gyógyítók, a nyomtatott és az elektronikus sajtó munkatársai hívják fel a figyelmet a pihentető alvás fontosságára.A meghívott szakemberek és az újságírók előtt a téma kitűnő szakértői, orvosok, gyógyítók, hívják fel a figyelmet az alvás fontosságára, a pihentető alvás feltételeire.

Az alvászavarok és betegségek orvosi hátteréről Vida Zsuzsa alvásneurológus, szívgyógyászati összefüggéseikről pedig Váradi András főorvos tart előadást. A tavalyi közúti közlekedésbiztonsági helyzetről, a fáradtság közlekedésbiztonsági kockázatáról és az elalvásos balesetek megelőzésének lehetőségeiről Halmosi Zsolt rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, országos rendőrfőkapitányság-helyettes, rendészeti főigazgató beszél. Szó esik még egyebek mellett az alvásbarát szállodákról, az alváskutatásról és az alvásminőség-mérésről is - közölték a szervezők.

Utaltak arra, hogy a fejlett országokban a lakosság mintegy harminc százalékát érinthetik különböző alvásbetegségek. Az elmúlt években végzett országos alvásfelmérés adatai szerint Magyarországon a helyzet ennél is rosszabb. A legfontosabb feladat a gyógyítás mellett a megelőzés, ezért a lakosság figyelmét fel kell hívni a stressz, a túlzott munkaterhelés és az egészségtelen életmód veszélyeire. Az alvás kiemelkedően fontos része a mindennapoknak, mégis egyre rosszabbul alszanak az emberek.

Az alvás idei világnapja március 15-re esik, Magyarországon a nemzeti ünnephez kapcsolódó munkaszüneti napok miatt azonban március 12-én tartják.

Amit a helyes alvásról tudni kell

A tavalyi hazai World Sleep Day Hungary-n elmesélték a legfrissebb alvásfelmérések eredményeit. Sajnos meglepő nem hangzott el, mint azt tudtuk eddigi is, nem alszunk túl jól. A megkérdezett tíz felnőttből csak ketten érezték teljesen kipihentnek magukat egy alvás után. A felmérés szerint idehaza alacsony az alváskultúra, és keveset tudunk a helyes alvásról, illetve az alvást segítő módszerekről.

Az embereknél az alvás időpontja, rituáléja, szakaszai megváltoztak. A biológiai óránk felborult. Az ősi időszakban a természet rendjéhez igazodott az alvás is. A nap lement, szürkület, majd lassú sötétedés következett. Volt idő a ráhangolódásra, az elálmosodásra, és elalvásra. Körülbelül másfél óra alatt csendesedett le a szervezet. A hajnali, reggeli fények ébresztették az alvókat. Még 50-100 éve is átlag másfél órával többet aludtak az emberek. A mai ember ezzel szemben villanyt kapcsolt, becsapja ösztöneit, állandóan siet, spórol még az alváson is, miközben sokkal több inger éri napközben.

Sokan nem szeretnek sötétben aludni, pedig arra szüksége van a szervezetnek. A sötétség szükséges, mert ilyenkor termelődik a melatonin nevű hormon, ami segíti a nyugodt alvást. A rövid alvásidő a napközben történetek feldolgozására is káros. Az agy ugyanis alvásidőben dolgozza fel az aznapi eseményeket. Ezt főleg az álmodás időszakában teszi. Bár az egyéni alvásigény változó, egy felnőtt, egészséges embernek minimum 6 órát kell aludnia. Az ideális a 7,5 óra lenne, ekkor már valóban kipihenten kezdhetitek az új napot.

Bizonyára már mindenki hallott róla, hogy éjfél előtt már jó lenne elaludni. A szakemberek szerint az ideális alváskezdés a 22 óra környéke.

Mit tehetünk, hogy sikerüljön időben elaludni, és elegendőt pihenni?

- Lefekvés előtt bő egy órával már ne tévézzünk, ne számítógépezzünk, mert a monitorok rezgése becsapja az agyat, és teljes üzemben dolgozik.
- Ne igyunk koffein tartalmú italokat, mert azok felpörgetnek.
- Lehetőleg ne dohányozzunk, és az alkoholt is kerüljük.
- Korán vacsorázzunk, és lehetőleg valami könnyűt együnk.
- Érdemes a hálószobát alaposan kiszellőztetni, 20 fok körüli hőfok elégséges.
- Egy kellemes fürdő, andalító zene is segít az ellazulásban.
- Sokan esküsznek a meleg zoknira, ki lehet azt is próbálni.

Alvászavarok

Az alvás nem passzív, hanem aktív állapot az ébrenlétek között, mely során a szervezetünkben létfontosságú folyamatok zajlanak: ilyenkor termelődik számos nélkülözhetetlen hormon – például a növekedésért vagy a sejtek regenerálódásáért felelős –, aktivizálódik az immunrendszer, és az agyunk feldolgozza, szelektálja, rögzíti a nap eseményeit. Ha az alvás valamilyen oknál fogva – stressz, életmód, betegségek – folyamatosan zavart szenved, alvászavar alakul ki.

– Akkor beszélünk alvászavarról, amikor az alvás szerkezete megváltozik: időtartama lerövidül, a mélyalvás mennyisége csökken, folyamata megszakad, széttöredezik. Ilyenkor éjszaka gyakran felriadunk, vagy el sem tudunk aludni, reggel túl korán és fáradtan ébredünk, napközben álmosak, levertek, figyelemzavarosak, ingerlékenyek vagyunk, amit koncentrációs és döntési nehézségek, a problémamegoldó képesség csökkenése, a szexuális érdeklődés elveszítése követ – mondja Dr. Terray-Horváth Attila, a SomnoCenter Budai Alvászavar Szakambulancia és az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának alvásszakértő neurológus szakorvosa.

Az egyik leggyakoribb alvászavar a hangos horkolással kísért alvásfüggő légzéskimaradás, más néven alvási apnoé. – A légvételek közti hosszabb szünetben a vér oxigénszintje gyorsan csökken, ami ellen úgy védekezik a szervezet, hogy felébreszti az alvót: ha kell, egy éjszaka alatt több százszor is. A betegek alvása így felületes és rossz minőségű, szervezetük sem pihenni, sem regenerálódni nem képes. Ennek következményeként jelentős részüknél alakul ki magas vérnyomás, szívritmuszavar és egyéb szív- és érrendszeri betegségek. – emeli ki Dr. Faludi Béla, a POTE Neurológiai Klinika Alvásdiagnosztikai Központ és a SomnoCenter Faludi Pécs vezető főorvosa, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen, súlyos apnoé sok esetben vezet éjszakai infarktushoz vagy stroke-hoz.

Az alvás közben kialakuló, sürgős ellátását igénylő esetek olyan gyakoriak, hogy a Magyar Alvástársaság az Alvás Világnapján különös hangsúllyal hívja fel a figyelmet felismerésükre és megelőzésükre. – Semmiképpen se nyugodjunk bele házastársunk vagy hálótársunk hangos horkolásába, hosszabb-rövidebb légzéskimaradásába, mert az nem csak az életminőségét rontja, de élettartamát is jelentősen – akár felére – csökkentheti. Hiszen annak a valószínűsége, hogy a súlyos légzéskimaradással küzdő ember éjjel stroke-ot vagy infarktust kap, 8-szor nagyobb, mint hogyha egyenletesen lélegezne. – hangsúlyozza Dr. Szakács Zoltán a SomnoCenter Budai Alvászavar Szakambulancia és az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának neurológus és szomnológus főorvosa, a Magyar Alvástársaság főtitkára. A főorvos azt javasolja, hogy akinek ilyen problémája van, mielőbb keressen fel egy alvásközpontot, ahol alvásszakértő orvosok nyújtanak megfelelő terápiás segítséget.

Alvásközpontok

Az alvásdiagnosztikai vizsgálatok kellemetlenséggel nem járó, rendszerint egy éjszakát igénybe vevő műszeres vizsgálatok, melyek során az alvó emberre helyezett elektródák segítségével – többek között a légzés, a szívfrekvencia és az agyi tevékenység egyidejű vizsgálatával – elkülönítik az alvásbetegségeket, az eredmények ismeretében pedig meghatározzák a megfelelő terápiát.

– Hazánkban jelenleg nyolc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott alvásközpont működik, ám az ezekben elérhető két fajta vizsgálat nem elégséges az alvászavarok mindegyikének diagnosztizálásához – mondja Koczó Levente, aki a legnagyobb hazai magán alvásdiagnosztikai központ, a SomnoCenter ügyvezető igazgatójaként arra is felhívja a figyelmet, hogy a magánúton elérhető alvásambulanciai vizsgálatoknál afelől érdemes előre tájékozódni, hogy az elvégzendő vizsgálattal teljes körű diagnózishoz jutunk, vagy kizárólag szűrővizsgálat történik.

A SomnoCenter korszerű, digitális műszerekkel felszerelt alvásdiagnosztikai központokban (Budapest, Pécs, Szeged), valamennyi alvásvizsgálat a betegek rendelkezésére áll, melyekkel a legtöbb kóros alvászavar okát fel tudják tárni, majd személyre szabott terápiával és a legújabb fejlesztésű gyógyászati segédeszközökkel hatékonyan tudják kezelni.

Az alvászavar az elmúlt évtizedekben népbetegséggé vált, s élete bizonyos szakaszában – életmódja, betegségei vagy a többműszakos munkavégzés okán – szinte minden ember találkozik vele – magyarázza Dr. Várszegi Mária, a SomnoCenter Szeged vezető orvosa, a Dél-Alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai Központ főorvosa és hozzáteszi – Ha valaki folyamatosan fáradtnak, ingerlékenynek érni magát, netán a hálótársa figyelmezteti a hangos, fuldokló horkolásra, feltétlenül forduljon szakorvoshoz, hogy a gyógyító terápiával elkerülhesse a súlyos következményeket és a jó alvás újra az egészségét szolgálja!

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/eletmod/alvas-vilagnapja-igy-aludjon-helyesen.html