Leginkább bürokratikus okok miatt nem jogszerű ma Magyarországon a dízel üzemű járművek vegyes, dízel-gáz üzeművé alakítása. Európa szerencsésebbik felén egyre több fuvaros áll át.

A vonatkozó szabályozás hiánya miatt ma Magyarországon legálisan nem végezhető el a dízel üzemű járművek vegyes, gáz-dízel üzeművé alakítása. Az adminisztratív hiányosság az átalakított járművek szennyezőanyag-kibocsátásának mérésével, azok kategorizálásával kapcsolatos. A hazai közlekedési hatóság jelen állás szerint a károsanyag-kibocsátás és annak változásának kontrollálhatatlanságára hivatkozva nem veszi forgalomba kettős üzemű dízeleket.

A helyzet azonban változhat, mivel értesüléseink szerint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szakértők bevonásával dolgozik a szabályozáson, amely ősszel léphet életbe, ezt követően pedig az abban megfogalmazott, ma még nem ismert határidőig az egyes országoknak saját jogrendjükbe kell illeszteniük azt.

Máshol működik

Közben Nyugat-Európában, például Németországban és Ausztriában érzékelhetően bővül az ilyen járművek aránya. Vagyis a politikai szándék megléte esetén az emisszióra vonatkozó nemzetközi előírások nélkül is megoldható lenne a legalizálás. Információink szerint, míg államtitkári szinten zajlik egyfajta szakmai konzultáció a kérdésről, a hatóság egyelőre nem mutat különösebb lelkesedést.

A lényeg, vagyis, hogy a kibocsátási teljesítmény az átalakítással nem romlik, a jelenleg elérhető módszerekkel is igazolható - igaz, a szükséges műszerek száma meg sem közelíti a kívánatosat. A világszerte irányadó, bevett standardok - mint az ugyancsak az UNECE vezetésével kidolgozott WHSC és WHTC tanúsítási eljárások alkalmazásával monitorozható a szénmonoxid-, és széndioxid-emisszió, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és szilárd részecskék kibocsátása is. Magyarországon azonban jelenleg mindössze két-három olyan berendezés működik, amelyek képesek minderre.

A szakirodalom szerint nemhogy nem növekszik, de egyenesen jelentősen mérséklődik is a kibocsátás a vegyes üzemmel, elsősorban a Magyarországon az egyik legtöbb egészségügyi problémát okozó szilárdrészecske-kibocsátás esetében. Az átalakított dízelek akár 20 százalék körüli költségmegtakarítást is elérhetnek vegyes üzemben a továbbra is opcionális kizárólagos dízel üzemmel szemben. A vegyes üzemmódban a motorban akár 70 százalék fölötti metán-felhasználási arány is elérhető, vegyes lpg-dízel üzemmódban pedig 30-40 százalék az eltüzelt gáz aránya.

Kinek éri meg?

Az átalakítás költsége cng-dízel vegyes üzemmódra alakítás esetében másfél-kétmillió forinra is rúghat, míg az lpg-dízel vegyes tüzelésre való áttérés bekerülési költsége 500-700 ezer forint körül alakul, azaz jóval drágább mulatságról van szó, mint a benzines járművek gázossá alakítása. Az lpg-dízel esetében azonban jóval csekélyebb megtakarítás érhető el a cng-dízelhez képest, részben az alacsonyabb gázbekeverési arány és a magasabb árak miatt. Míg a teherautó- és kamionüzemeltetők számára érdemes lehet megfontolni - persze csak akkor, ha meglesz a szükséges jogszabályi háttér -, a kisáruszállító haszongépjárművek és személyautók esetében nem éri meg az átállás.

A holtankoljak.hu adatai szerint jelenleg egy liter lpg ára Budapesten 250 és 270 forint között változik jelenleg, míg a cng kilogrammonként 300-350 forint körüli áron kapható a néhány magyarországi kúton. Az árak már tartalmazzák az idei kétlépcsős, 50 + 50 százalékos jövedéki adóemelés hatását is. A forgalmi adatok ugyanakkor felemás képet rajzolnak: míg az lpg esetében az idei első három hónap alatt összességében közel 7 százalékkal zsugorodott a forgalom, addig a cng-fogyasztás viszont több mint 40 százalékkal bővült a tavalyi hasonló időszakkal egybevetve a NAV statisztikája szerint.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/torvenyt_serthet_az_autos_aki_kimelne_a_kornyezetet.556629.html

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/02/11/bivalyerovel-terjeszkedik-a-morahalmi-rezervatum